Bernhard Roetzel: beszélgetés a legendával

Bernhard egy legenda. Sok emberről mondják ezt, de ő valójában az. Természetesen, nem én vagyok az egyetlen, aki A gentleman könyvét a saját Bibliájának tartotta (vagy tekinti), és az egyik fő impulzusának, amely felgyújtotta a klasszikus férfi divat iránti szenvedélyét. A klasszikus férfi divat kézikönyve című könyvének kiadása alkalmával lehetőségem volt feltenni tőle néhány kérdést a távolról, amelyekre nagyszerű válaszokat kaptam.

Mivel foglalkozott még az első könyve előtt? Emlékszik arra, mikor azt mondta, hogy akár könyveket is írhat a stílusról? Meddig gyűjtötte az ismereteit a divatról?

Grafikát tanultam, majd 1992-ben szereztem meg a diplomámat belőle. Azonban ebben a szakmában én aztán soha nem dolgoztam. Elképzeléseim és ötleteim különböztek attól, amit a mai reklámügynökségek tesznek. Inkább Jan Tschicholdot követtem, még Neville Brody előtt, ami annyit tesz, hogy az ízlésem szintén klasszikusabb volt. Majd copywriternek álltam, és 1999-ig dolgoztam a reklámokkal. A divat és a stílus iránti szenvedélyem egészen a gyerekkorba nyúlik vissza, de ez mindig is csak egy hobbi volt. Könyveket gyűjtöttem a férfi divatról, és Londonba, Párizsba, Milánóba és New Yorkba utaztam, főleg a tanulmányaim és a munka első éveiben. A reklám szakmában a kollégáim mindig csipkelődtek velem az öltözködési stílusom miatt, ami rendkívül szokatlan volt, az ún. kreatívok körében. Egészen 1997-ig, amikor is felmerült az a gondolat, hogy megírjam "A gentleman" című könyvemet, soha nem gondoltam volna, hogy megélhetek belőle.

Nehéz volt beleilleszkednie a stílusbíró szerepébe? Végül is, ebben a szakmában minden nagy változásoknak van kitéve és mindenkinek megvan a saját véleménye.

Szerepemet az időtlen stílus kis körében hoztam létre. Azt is mondhatnám, hogy ez a szerep rám várt. És mivel életem nagy részében azonosulok írásaim tartalmával, nem volt probléma elfogadni. Úgy tűnik, hogy az olvasók szeretik a könyveimet, mert tényekkel, nem pedig véleményekkel töltöm meg azokat. A tényeket megtalálni nehezebb, de ha benyomást szeretne kelteni, ez elsősorban a racionális döntéseitől függ. Ha gondolkodás nélkül választja meg öltözékét, akkor könnyedén bolondnak tűnhet. Ne higyjen véleményének, és ne túlozza el a trendekkel kapcsolatos bizalmát. A ruházat fejlesztése és gyártása a történelem fontos része, és minél többet tud róluk, annál jobb döntéseket lesz képes meghozni.

Arra számított hogy A gentleman, az első könyve, ilyen nagyszerű lesz? Sok nyelvre lefordították, és egy Bibliává nőtte ki magát sok férfi számára. Mit jelent mind ez Önnek?

Amikor úgy döntöttünk, hogy megírjuk a könyvet, mindannyian hittünk benne, de nem számítottunk erre a tartós nemzetközi sikerre. Semmi más stílusról szóló könyvet nem adtak el ilyan sok nyelven. Még mindig szeretem őt, mint egy elsőszülött gyereket, attól függetlenül is, hogy már mennyi könyvet írtam. Nagyon sok ajtót nyitott meg előttem, beleértve a divatújságírást is. A felülvizsgált változat februárban jelenik meg. Mindig lenyűgöz, amikor egy előadás után az emberek hozzák nekem a régi és agyon lapozott példányukat, amelyekkel láthatóan dolgoznak. Az egyszerűen gyönyörű. Látható, hogy a könyv velük él és forrásként használják.

Az utolsó, a Csehországban megjelent könyve - A klasszikus férfidivat kézikönyve - kellemes meglepetés volt számomra. Pontosan azt tartalmazza, ami az úriembernek hiányzik, gyakorlati tanácsokat ad a szekrény és a stílus kialakításához. A szándékában állt, hogy folytassa ott, ahol A Gentleman-t abbahagyta?

Igen, pontosan ez ötlött fel bennem. Első könyvem bizonyos értelemben nagyon romantikus volt, mert olyan öltözködési stílust mutatott be, amely sokakat lenyűgöz, de ugyanakkor meglehetősen távol áll az életüktől. Az útmutató jobban földelt marad. Olyan kérdésekre épült, amelyeket a férfiak évről évre újra és újra feltettek nekem.

Mi a legnehezebb az írásban? Milyen az alkotói folyamata?

Az írás 1992 óta éltet engem. Megszoktam már a határidőket és a zsúfolt ütemterveket. Amikor az ember egy reklámügynökségnél dolgozik, megtanulja betartani a határidőket. Nem lehet csak ülni és várni az inspirációra. Tehát, mikor egy új könyvet kezdek, egy időbeosztást is készítek hozzá, majd ehhez hasonlóan felépítek egy ütemtervet. Amint tudom, mit akarok írni, megtervezem a fejezeteket, majd az egyes fejezetek pontos tartalmát az oldalak számával. Ez a legfontosabb szakasz, ha erre fütyül, később megbánhatja. Mindig előre kell tudnom, hogy hány oldalt tudok egy témának szentelni, és milyen képekre lesz szükségem. Azért is fontos tudnom, hogy valaki a kívánt feltételeim szerint tudja-e megalakotni a fényképeket vagy épp beszerzi őket egy bizonyos adatbázisban. Ha elkészült a terv, egyszerűen elkezdek írni. A rendelkezésre álló idő alapján átszámolom hány oldalt kell írnom naponta. Tehát úgy dolgozom, mint bárki más, akinek egy bizonyos megrendelést kell előállítania egy meghatározott idő alatt.

Milyen erőforrásaid vannak? Személyes tapasztalatai? Vannak bizalmasaik, akikkel kapcsolatba lehet lépni és részleteket kérni? Önt inspirálják a saját könyvei?

Könyveim nem tudományosak, és a megközelítésem sem. Adatokat gyűjtök a fejemben, majd leginkább szabadon írok, a saját szavaimmal. Van némi könyvforrásom a különféle adatokkal és műszaki specifikumokkal kapcsolatban, de elsősorban saját kutatásaimra támaszkodok. Nagyon sok barátom van a divatipar különböző ágaiban, akik különféle részleteket tudnak elmagyarázni nekem. Mindig a tényszerű pontosságra törekszem, mert tudom, hogy az olvasók elvárják a minőséget.

Meséljen nekem valamit a következő könyvéről. Milyen lesz? Már kitalált egy témát? Nem gondoltál arra, hogy írjon egy könyvet az etikettről?

Tíz évvel ezelőtt kiadtam egy ehhez hasonló könyvet, még Németországban, de nem igazán rajongom ezért a témáért. Jelenleg egy olyan könyvön dolgozom, amely bemutatja a klasszikus férfi divat legjobb összeállításait. A modell benne én vagyok és a saját szekrényem.

Hogyan jellemezné a stílusát? Német szigor, tekintve a származását? A ruhásszekrényének melyik része a kedvence, mi a különlegessége?

Alapvetően húsz éves korom óta ugyanúgy öltözködöm. De a klasszikus férfi divat olyan sok lehetőséget kínál, hogy itt valóban nagy a különbség egyes öltözködési stílusok közt. A nyolcvanas évek végén nagyon brit voltam, és a Sloane Ranger stílusát átmásoltam a legutolsó cérnáig. Aztán az olaszok befolyásoltak. Még később felfedeztem az amerikai Ivy League-t. Manapság mindenhol inspirálódom, de az eredmény egy kevésbé extravagáns stílus, mint például Észak-Olaszország. Most is nagyon szeretem a bécsi stílust. Idén valamikor idén megyek Bécsbe, hogy egyedi öltönyt rendeljek Possanner-től. Az első nagy szerelmem a cipő volt, és még mindig kissé őrülten szerelemes vagyok beléjük. A legnagyobb öröm számomra a testreszabott öltönyök és a teljes igazítási folyamat.

Gardróbjának kiépítésekor vétett bármilyen hibát is? Volt olyan vásárlás, amelyet határozottan megbánt?

Szép hosszú annak a listája. Időnként megesik, hogy az ing vagy az öltöny szövetét kiválasztom, aztán végül mikor meglátom a kész terméket, egyáltalán nem tetszik. Többször impulzív módon vásároltam olyan ruhákat, amelyek gyönyörűen festettek a fogason, de nekem nem lettek megfelelők. Olyan cipőt is vásároltam, amely a vártnak nem felelt meg. Szerencsére van rövid emlékem e tekintetben, és a kidobott pénz nem zavar. Minél idősebb leszek, annál kevesebbet vásárolok, tehát nincs sok lehetőség a hibákra.

Örömmel fényesíti cipőit? Pihenő kikapcsolódásnak vagy bosszantó kötelességnek tekinti?

Diákként szerettem csinálni, de az már régen volt. Irigylem azokat, akik olyan városokban élnek, mint New York, és a szakemberek minden sarkon megtisztíthatják cipőjét. A cipő gondozása azonban elkerülhetetlen. Mindenesetre jobban örülnék, ha valaki megtenné helyettem.

A Cseh Köztársaságban most egy olyan nagyobb fellendülés ütött be a gentleman stílussal kapcsolatban. Márkák, webshopok, blogok. Megfigyelt ilyen hasonló tendenciát máshol is?

Mindenhol ugyanaz. A Gentleman szó népszerű mindenféle szolgáltatásban, üzletben, blogban. Néha nem könnyű kitalálni, miért használja ez vagy amaz a kereskedő a Gentleman címkét szolgáltatásaihoz. De másrészt pedig vonza a figyelmet. Ezen felül az emberek szeretnek azonosulni a gentlemanság gondolatával.

Gondolja, hogy a férfiak jobban kezdnek majd öltözködni?

Véleményem szerint egy átlagos ember jobban ismeri a divatot és a stílust, mint húsz évvel ezelőtt. A tény azonban továbbra is az, hogy a legtöbb ember valamilyen mindennapi szabadidős ruházatot visel, és legkevésbé sincs fogalma arról, hogyan nézhetne ki bennük jól. De ez engem nem zavar. Ha csak a 19. század végét nézi, látni fogja, hogy a magasabb rangú emberek szépen öltözöttek, de a szegényebbek többsége nagyon rosszul öltözött, különösen a nagyvárosokban. Manapság elmondható, hogy Európában a legtöbb ember nagyon csúnya ruhát visel, de legalább mindenki megengedheti magának, hogy megvásárolja. Természetesen tudva, hogy ezt az igazából szegények nagy fáradtsággal készítik valahol Ázsiában.

Nagy segítségünkre volt Bernhard saját blogja a weboldala is.

Könyvét: A klasszikus férfidivat kézikönyvét megvásárolhatja itt.